Megjelent a 2014-es Gault&Millau étteremkalauz
A 2012-es első magyarországi megjelenést követően idén új kötettel jelentkezett a Gault&Millau [ejtsd: gomijo] étteremkalauz.
A kalauz értékelése alapján éttermünk 13 pontot kapott, ezzel megszerezve a La Maréda, valamint Győr és környéke első G&M sapkáját!

A La Maréda Étterem és Bisztró értékelése:
Eltérő berendezésű termekből álló étterem Győr történelmi hangulatú óvárosában, piros abroszos kisebb, fehér abroszos nagyobb teremmel. Berendezésében egyéni iparművészeti tárgyak, ólomüvegajtó. Tágas fedett terasz a sétálóutcán.
Kiemelkedő teljesítményekre is képes, jó technológiákkal dolgozó konyha. Az étlapon finomított hagyományos fogások és egyéni tányérok. Van csángó gulyás, halászlé, friss lángos, túrós csusza, vajban sült rántott hús. Többféle sztéket készítenek, előfordul mediterrán hatás: olasz tészta, tenger gyümölcsei, halfélék, spanyol kolbász. Az a la carte mellett változó napi ajánlat, jó ár-érték arányú déli menü; nagyobb csoportok
érkezésekor a konyha nem mindig tudja megfelelően tartani a színvonalat, a tesztek ellentmondásosak.

Az asztalon céklasós vaj és könnyű házi sütésű olajbogyós kenyér.
A ház régi klasszikusa a jó állagú, magas húsarányú malackocsonya: műfajában a legjobbak közé tartozik. Pikantériát ad neki a citrusos dijoni mustár, a savanykásra marinált ropogós sárga cékla, a céklalevél és a céklaszósz. Nagyon pontosan „megszerkesztett” tányér.
Nagy kanál lecsepegtetett tejföl teszi selymessé, ugyanakkor némileg „tartalmassá” is a kapros kovászosuborka-levest. Benne ropogós-pikáns chorizo-csipsz és apró-finom kruton. Viszonylag sűrű állaga ellenére sem túl laktató; üdítő nyári előétel.
A bőrén pirult kis ponty. Egy kiló körüli halból készült, ízében nincs nehézkesség, bőre pörcös ízűre sült. Krémesre turmixolt hozzá a „lecsómártás”, igen könnyű a túrós szalvétagombóc. Ismét szép kiegészítők: apró pörc, kis kanálnyi tejfölszósz.
A szaftos belsejű, konfitált malaccsülökre serpenyőben pirítanak rá, végül a bőr egy része nem ropogós, ami nem zavaró, sőt: a „sertésmellékíztől” mentes lágyabb részek változatossá teszik a csülökélményt; tudatos tervezés eredménye. Az olívaolajon pirult héjas újkrumpli még pirulhatott volna, a tányér több és markánsabb pecsenyelevet kívánna, viszont szenzációs a „colesalaw”: röviden sózott, vékonyra metélt, ropogós lila káposzta és római saláta keveréke. A dresszing egy könnyű, joghurtos majonéz, amire végül kevés friss gyömbérlé teszi fel a pontot.
A diós cikóriakrém piskótával és diós strőzellel rétegelt, kávés hangulatú pohárdesszert (cikórián a régi pótkávé-alapanyag értendő), a tetején meggyzselével.
Jólesően fanyar, friss gyümölcsös desszertleves a málnás ribizli-gazpacho; közönséges túlédesítés nélküli. Ellenpontja egy viszonylag semleges ízű, kicsit túldermedt kecsketejes panna cotta, amelyre az asztalnál öntik rá a frissen habosított levet.
Egy másik alkalommal kevésbé sikeres a menü, nagy csoport érkezett: a serpenyőben sült libamáj csalódást keltően kemény állagú, pedig érdekes lenne a tonkababos eperrel és vajas kaláccsal. Jóízű, de már hűvösen ér az asztalra a habosított zöldborsóleves kecske-camembert-rel és barnakenyér-csipsszel.
Ismert hazai pincészetek boraiból lehet válogatni, többfélét kimérve is. Fiatal, elegáns és figyelmes szerviz.


A kalauz értékelése alapján éttermünk 13 pontot kapott, ezzel megszerezve a La Maréda, valamint Győr és környéke első G&M sapkáját!

A La Maréda Étterem és Bisztró értékelése:
Eltérő berendezésű termekből álló étterem Győr történelmi hangulatú óvárosában, piros abroszos kisebb, fehér abroszos nagyobb teremmel. Berendezésében egyéni iparművészeti tárgyak, ólomüvegajtó. Tágas fedett terasz a sétálóutcán.
Kiemelkedő teljesítményekre is képes, jó technológiákkal dolgozó konyha. Az étlapon finomított hagyományos fogások és egyéni tányérok. Van csángó gulyás, halászlé, friss lángos, túrós csusza, vajban sült rántott hús. Többféle sztéket készítenek, előfordul mediterrán hatás: olasz tészta, tenger gyümölcsei, halfélék, spanyol kolbász. Az a la carte mellett változó napi ajánlat, jó ár-érték arányú déli menü; nagyobb csoportok
érkezésekor a konyha nem mindig tudja megfelelően tartani a színvonalat, a tesztek ellentmondásosak.

Az asztalon céklasós vaj és könnyű házi sütésű olajbogyós kenyér.
A ház régi klasszikusa a jó állagú, magas húsarányú malackocsonya: műfajában a legjobbak közé tartozik. Pikantériát ad neki a citrusos dijoni mustár, a savanykásra marinált ropogós sárga cékla, a céklalevél és a céklaszósz. Nagyon pontosan „megszerkesztett” tányér.
Nagy kanál lecsepegtetett tejföl teszi selymessé, ugyanakkor némileg „tartalmassá” is a kapros kovászosuborka-levest. Benne ropogós-pikáns chorizo-csipsz és apró-finom kruton. Viszonylag sűrű állaga ellenére sem túl laktató; üdítő nyári előétel.
A bőrén pirult kis ponty. Egy kiló körüli halból készült, ízében nincs nehézkesség, bőre pörcös ízűre sült. Krémesre turmixolt hozzá a „lecsómártás”, igen könnyű a túrós szalvétagombóc. Ismét szép kiegészítők: apró pörc, kis kanálnyi tejfölszósz.
A szaftos belsejű, konfitált malaccsülökre serpenyőben pirítanak rá, végül a bőr egy része nem ropogós, ami nem zavaró, sőt: a „sertésmellékíztől” mentes lágyabb részek változatossá teszik a csülökélményt; tudatos tervezés eredménye. Az olívaolajon pirult héjas újkrumpli még pirulhatott volna, a tányér több és markánsabb pecsenyelevet kívánna, viszont szenzációs a „colesalaw”: röviden sózott, vékonyra metélt, ropogós lila káposzta és római saláta keveréke. A dresszing egy könnyű, joghurtos majonéz, amire végül kevés friss gyömbérlé teszi fel a pontot.
A diós cikóriakrém piskótával és diós strőzellel rétegelt, kávés hangulatú pohárdesszert (cikórián a régi pótkávé-alapanyag értendő), a tetején meggyzselével.
Jólesően fanyar, friss gyümölcsös desszertleves a málnás ribizli-gazpacho; közönséges túlédesítés nélküli. Ellenpontja egy viszonylag semleges ízű, kicsit túldermedt kecsketejes panna cotta, amelyre az asztalnál öntik rá a frissen habosított levet.
Egy másik alkalommal kevésbé sikeres a menü, nagy csoport érkezett: a serpenyőben sült libamáj csalódást keltően kemény állagú, pedig érdekes lenne a tonkababos eperrel és vajas kaláccsal. Jóízű, de már hűvösen ér az asztalra a habosított zöldborsóleves kecske-camembert-rel és barnakenyér-csipsszel.
Ismert hazai pincészetek boraiból lehet válogatni, többfélét kimérve is. Fiatal, elegáns és figyelmes szerviz.
Kiemelkedő teljesítményekre is képes, jó technológiákkal dolgozó konyha. Az étlapon finomított hagyományos fogások és egyéni tányérok. Van csángó gulyás, halászlé, friss lángos, túrós csusza, vajban sült rántott hús. Többféle sztéket készítenek, előfordul mediterrán hatás: olasz tészta, tenger gyümölcsei, halfélék, spanyol kolbász. Az a la carte mellett változó napi ajánlat, jó ár-érték arányú déli menü; nagyobb csoportok
érkezésekor a konyha nem mindig tudja megfelelően tartani a színvonalat, a tesztek ellentmondásosak.

Az asztalon céklasós vaj és könnyű házi sütésű olajbogyós kenyér.
A ház régi klasszikusa a jó állagú, magas húsarányú malackocsonya: műfajában a legjobbak közé tartozik. Pikantériát ad neki a citrusos dijoni mustár, a savanykásra marinált ropogós sárga cékla, a céklalevél és a céklaszósz. Nagyon pontosan „megszerkesztett” tányér.
Nagy kanál lecsepegtetett tejföl teszi selymessé, ugyanakkor némileg „tartalmassá” is a kapros kovászosuborka-levest. Benne ropogós-pikáns chorizo-csipsz és apró-finom kruton. Viszonylag sűrű állaga ellenére sem túl laktató; üdítő nyári előétel.
A bőrén pirult kis ponty. Egy kiló körüli halból készült, ízében nincs nehézkesség, bőre pörcös ízűre sült. Krémesre turmixolt hozzá a „lecsómártás”, igen könnyű a túrós szalvétagombóc. Ismét szép kiegészítők: apró pörc, kis kanálnyi tejfölszósz.
A szaftos belsejű, konfitált malaccsülökre serpenyőben pirítanak rá, végül a bőr egy része nem ropogós, ami nem zavaró, sőt: a „sertésmellékíztől” mentes lágyabb részek változatossá teszik a csülökélményt; tudatos tervezés eredménye. Az olívaolajon pirult héjas újkrumpli még pirulhatott volna, a tányér több és markánsabb pecsenyelevet kívánna, viszont szenzációs a „colesalaw”: röviden sózott, vékonyra metélt, ropogós lila káposzta és római saláta keveréke. A dresszing egy könnyű, joghurtos majonéz, amire végül kevés friss gyömbérlé teszi fel a pontot.
A diós cikóriakrém piskótával és diós strőzellel rétegelt, kávés hangulatú pohárdesszert (cikórián a régi pótkávé-alapanyag értendő), a tetején meggyzselével.
Jólesően fanyar, friss gyümölcsös desszertleves a málnás ribizli-gazpacho; közönséges túlédesítés nélküli. Ellenpontja egy viszonylag semleges ízű, kicsit túldermedt kecsketejes panna cotta, amelyre az asztalnál öntik rá a frissen habosított levet.
Egy másik alkalommal kevésbé sikeres a menü, nagy csoport érkezett: a serpenyőben sült libamáj csalódást keltően kemény állagú, pedig érdekes lenne a tonkababos eperrel és vajas kaláccsal. Jóízű, de már hűvösen ér az asztalra a habosított zöldborsóleves kecske-camembert-rel és barnakenyér-csipsszel.
Ismert hazai pincészetek boraiból lehet válogatni, többfélét kimérve is. Fiatal, elegáns és figyelmes szerviz.
